Hagymányápolás gyerekszemmel pályázat

A projektünk célja, hogy szemléletformáló innovatív programokkal, a közösségek megerősítésével, illetve a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével hozzájáruljunk a gyermekek kulturális fejlődéséhez, Debrecen város stratégiai jövőformálásához, helyi közösségek kialakításához, a hagyományok fenntartásához. Óvodánk tekintetében megvalósuló programjaink támogatják városunk kulturális és közösségi életének megújítását egészen a gyerekkortól, fejlesztik a közösséget. Célunk, hogy a helyi identitástudat kialakulását elősegítsük azáltal, hogy a gyerekek megismerik népi szokásainkat, programjainkkal segítjük a hagyományok megőrzéséhez, megismertetjük a gyerekeket a népi szokásokkal. A hagyományőrző kulturális események mellett a gasztronómiai hagyományokkal is megismerkednek a résztvevők.

Szüret
2019. szeptember 27.

Helyszín a Mesekert Óvoda Körtefa utcai székhely udvara Szüreti mulatságunk az őszi időszakban (2019. szeptember 27.) került megrendezésre, ahol szőlődarálót és prést állítottunk fel az óvoda előtt. A gyermekek testközelből ismerhették meg a szőlő előkészítési munkálatait és szülőkkel, nagyszülőkkel együtt fogyaszthatják a friss mustot. A résztvevők kipróbálhatják a mustkészítést, és a helyi szokásokat is megismerhetik.
Mustkóstolással párhuzamosan lehetőség adódott közös pogácsa dagasztásra, szaggatásra és kemencében sütésre. A szüreti mulatság ideje alatt egy hagyományőrző zenekar húzta a talpalávalót. Késő estéig tartó táncmulatsággal ünnepeltük a szőlőtermést.

Betlehemezés
Időpont: 2019. december 17.
Helyszín a Mesekert Óvoda tornaterme

Karácsonyi ünnepségünk keretén belül a mobil kemencében önkéntes szülők, nagyszülők és a gyermekek együttműködéséből készültek a diós és mákos bejglik, amelyeket meghívott vendégekkel, környékbeli lakosokkal, együttműködő partnerekkel együtt elfogyasztottunk.
Megismerkedtek a résztvevők a hagyományos karácsonyi ételekkel: hallal, bejglivel, zserbóval és mézes süteménnyel. Továbbá megtudhattuk, hogy minden karácsonyi ételnek van egyfajta mágikus jelentősége. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette.

A karácsonyi ünnepség keretében Betlehemezési játékra is sor került. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehemi jászol, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami kiegészül több szereplővel. A szereplők a rendezvény keretében eljátszották a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadták ajándékaikat, jókívánságaikat.

Húsvéti népszokások
Időpont: 2020. április 8.
Helyszín: a Mesekert Óvoda előtti tér, csoportszobái, udvar,

Húsvéti hagyományaink megismerésében egy népművészeti szakember volt segítségünkre, aki megmutatta a résztvevőknek a kelet-magyarországi régióra jellemző hagyományos díszítési mintákat. A népi rigmusok bemutatása és eljátszása a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes jóvoltából történt.

Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskeruhába öltöztettünk. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végig vittek az óvoda csoportszobáin, majd pedig az udvaron elégették. A kiszehajtás után a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal végig járták a környező házakat, ezeket a faágakat felszalagozták. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.

Húsvéti Locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták
elhallgattatni.

A népszokások alapján a fiúk különböző versek, énekek kíséretében meglocsolják a lányokat, asszonyokat. Az ,,öntözésért“ cserébe a lányok piros tojást adnak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat.

Húsvéti jelképek, szimbólumok megismerésére is lehetőségük volt a résztvevőknek: húsvéti tojásfejtés, többféle technikával. Kalácssütés kemencében, sárgatúró és sonka kóstolás.