Jánosi OVI-ÚJSÁG

 Szülőknek ajánljuk c. rovat

ÖNÁLLÓSÁG, AUTONÓMIA

Az emberi fejlődést az alapvető szükségletek kielégülése teszi lehetővé. Az egyik ilyen szükséglet a kompetenciaigény.

A gyermek kompetenciaszükséglete korán megmutatkozik, amint járni tud, környezetének tárgyaival manipulálni tud, igyekszik önállóan, egyedül tevékenykedni. Ezzel összefüggésben megjelenő szülői magatartást kompetenciakésztetésnek nevezzük. A szülők kompetenciakésztetése lehet pozitív, amikor bátorítja a gyermeket, engedi, a józan ész keretein belül, önállóan tevékenykedni („Ügyes vagy.” „Jól csinálod.”), és lehet negatív, amikor a szülő tiltó és korlátozó („Te még ehhez kicsi vagy.” „Ügyetlen vagy.”).

Mivel a gyerek még a környezetétől függ, meghatározó, hogy a szülők milyennek látják őt. A szülők által adott visszajelzést magáévá teszi, kezdi magát olyannak látni, mint ők. Ezért annak a gyereknek, akit a szülei támogatnak az önállóságban, erősödni kezd az önbizalma, míg annak a gyereknek, akit tiltás vesz körül, gyengül az önbizalma. Az önbizalom erősödésével pozitív énkép alakul ki, míg a gyengülésével negatív énkép. A pozitív énképű gyermek képesnek tartja majd magát viselkedésének irányítására, belső kontrollos lesz, és ennek következtében kialakul a felelősségérzet, felelősségvállalás. Ezzel szemben a negatív énképű gyermek nem érzi magát képesnek a viselkedésének irányítására, így benne a cselekvéseinek külső irányítása, a felelősség áthárítása lesz jellemző, vagyis a környezet kontrolljára figyel. A folyamatnak felnőttkorig nyúló hatása van, a két szélsőség: önérvényesítő, autonóm ember, valamint külső irányítástól függő, függőséget igénylő (Popper, 2002). 

Két-három éves korban jelennek meg az autonómiatörekvések. A gyermek törekvéseire a környezete gyakran a korlátozással, tiltással reagál. Ebben az életkorban a gyermek rengeteg tiltással találkozik, naponta sokszor hallja, mit nem szabad tennie. A tiltásra sokszor dühroham, indulatkitörés a válasz. A düh hátterében az áll, hogy számára fontos tevékenységben akadályozták meg, a felnőtt utánzásában. Az önirányítás és önállóság kialakulása szempontjából lényeges, hogy a tilalmak mellett legyen módja a gyereknek egyedül tevékenykedni. Szerencsésebb a nem kívánt viselkedést megakadályozni, mint megbüntetni a következményekért (Ranschburg, 2012).  Proaktív szülői viselkedésnek nevezzük azt a viselkedésmódot, amikor a szülők úgy alakítják a környezetet, hogy a gyermek viselkedése a kívánt eredménnyel járjon, hogy elkerüljék vagy minimálisra csökkentsék a rossz viselkedést, például vannak szülők, akik a hipermarketekben elkerülik azokat a sorokat, ahol a gyerek nagy valószínűséggel meg szeretne szerezni valamit. A szülők elősegítik a gyerek megfelelő viselkedés elsajátítását, és csökkentik a szülő – gyerek konfliktusokat (Laible és mtsai, 2007).

A gyerekek a csoportba kerülve újszerű módon viszonyulnak a kortársakhoz, mivel a kortársakkal való viselkedéshez még nincsenek kialakult viselkedéssémáik. Az interperszonális kapcsolatok mellett a csoportkapcsolat is lényeges szerepet játszik a gyermekek óvodai életében. Az óvodai nevelés kortárs csoportokban zajlik, a kezdeményezésre képes gyerekek számára vonzó inger a másik gyermek társasága, ez alól csak azok a kivételek, akik túl szorosan kötődnek az anyához, még nem tudtak annyira leválni, hogy értékeljék a kortárskapcsolatot. A másik gyerek utánzási modell és fontos önbemérési támpont az óvodás számára (Buda, 2005).

A gyermekcsoportnak két fontos sajátossága van:

• Normaszabó: Szabályt ad a gyereknek, az óvodás elfogadja, amit a többiek tesznek, utánozza őket. Az óvodáscsoportok normái, szabályai kívülről, irányított módon kerülnek be, ebben az óvodapedagógusnak van fő szerepe, ő emel ki viselkedésformákat, amelyeket normákká szeretne tenni. Óvodáskorban még nem jellemző a csoport ellenszegülése a pedagógus szándékának, nagycsoportban is csak feszültségoldó szabálysértések a jellemzők.
• Önbemérés: Kiscsoportosok esetében a megfelelő viselkedés még nem a közös norma hatásának köszönhető, hanem a gyermek a többiek viselkedésén méri le, abból következteti ki, hogy milyen viselkedést várnak el tőle. Később a társak már viszonyítási pontok a társas összehasonlításban.

Óvodáscsoportok dinamikája:

A középső- és nagycsoportban a csoportviszonyok differenciálódnak, megjelennek a különböző szerepek és rangok, de a csoportrendszer még egyszerűbb, mint az iskoláscsoportokban. Először a vezető szerepe alakul ki, a vezető szerepű gyerekek már rá tudják kényszeríteni akaratukat a többiekre - bizonyos mértékig. Összefogással a gyerekek ellensúlyozni tudják a normáiktól eltérő vezetői törekvéseket. Minden csoportban van néhány negatív csoportfigura, illetve marginális tagok. A gyerekcsoportok dinamikájára az alacsony érzelmi hőfok a jellemző, egyrészt az instabil interperszonális kapcsolatok miatt, másrészt a gyerekek érzelmileg még a szülőknél vannak lekötve (Buda, 2005).

Forrás: http://www.jgypk.hu/

Egészséges életmód c. rovat

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

„ A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer amely a mozgást helyettesítené!”                                                           /Görög mondás/ 

A mai modern életvitelünk, benne a mozgásszegény életmód, a rohanó életvitel, a helytelen vagy egyoldalú táplálkozás az okai annak, hogy már a legfiatalabb korosztálynál, az óvodásoknál is feltűnően magas arányban mutathatók ki kezdődő mozgásszervi elváltozások, (hanyagtartás, lúdtalp).

A felelősség közös. Óvodánk maximálisan biztosítja az egészséges fejlődéshez szükséges mennyiségű és minőségű mozgásingert óvodásaink számára, s kiemelten foglalkozunk az egészség megőrzésével, melynek egyik legfontosabb része a rendszeres láb-és tartásjavító torna.

A felelősség közös, de mit tehet a szülő, ha szeretne aktívan bekapcsolódni, ebbe a preventív tevékenységbe? Íme néhány ötlet:

 Otthon is elvégezhető játékos tornagyakorlatok gyerekeknek, lúdtalp megelőzésére és javítására, nem csak óvodásoknak!

• Próbáljatok lábujjaitokkal papírzsebkendőt, újságpapírt, szalvétát tépkedni. A papírzsebkendőt egyik lábatokkal rögzítsétek, másikkal sok apró darabra tépjétek, majd váltott lábbal számoljátok meg, miközben a szemeteskosárba szedik bele, szigorúan csak lábujjal.
• Esti fürdés előtt, a levett ruhadarabokat lábujjal belekarmolva tegyétek a szennyes tartóba.
• Játékrakásnál a szétszórt apró játékokat lábbal is összeszedhetitek a kosárba, nehezebb, ha mindezt pókjárásban teszitek.
• Fogjatok talpatok közé labdát, ejtsétek el, majd újra fogjátok meg, de kézzel nem szabad hozzányúlnotok!
• Feküdjetek hanyatt, a lábatoknál legyenek könnyű, kisebb kabalák, a fej mögött egy kosár vagy kisszék. A lábujjaitokkal/ két lábbal megfogott kabalát, páros láb emeléssel tegyétek a fejetek mögött lévő kosárba vagy kisszékre.
• Fogjatok ceruzát vagy filctollat a lábujjaitokkal fogva és rajzolhattok vele. Másik lábatokkal rögzítsétek a rajzlapot. Az írószer hegye a kisujjatok felé nézzen! Rendezzetek családi lábrajz versenyt!

                                           EGÉSZSÉGETEKRE!

Sütőtökös golyók
Hozzávalók:
1 kg sütőtök (megsütve)
0,5 kg darált háztartási keksz
6 evőkanál méz
2-3 teáskanál fahéj
10 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:
A sütőtököt megsütöm, megtisztítom a héjától és egy tálban összetöröm. Hozzáadom a kókusz
kivételével a hozzávalókat, formázható masszává gyúrom. Ezután golyókat formálok belőle, majd
kókuszban meghempergetem.
Jó étvágyat kívánunk!

Játékötletek című rovat

Újrahasznosítással készült játékok

1, A pompompokat úgy kell kivenni a dobozból ujjal (mutató és hüvelyk) vagy csipesszel, hogy közben ne érjenek a fonalhoz. Lehet használni dobókockát, a dobás értékének megfelelő pompom kivétele. Ha párosan játszák, az a győztes, aki hamarabb teljesíti a feladatot. Lehet időre is játszani, amit homokórával lehet mérni, párosan játszva, az a győztes, aki több pompont vesz ki adott idő alatt. A kivett pomponokat lehet számlálni összehasonlítani, halmazokat képezni. A játék felhasználásának csak a képzelet szabhat határt. 😊

2, Fonal, bőr szalag végigfűzése az akadályokon. Az utat a számjegyek vagy a számképek mutatják. Közben meg lehet beszélni melyik szám páros, páratlan. Vagy lehet visszafelé is fűzni, amikor a visszaszámlálást lehet gyakorolni.

3, A játékhoz chipszes dobozokat öntapadós tapétás és hajlítható végű szívószálat használtunk fel. A feladat az, hogy a szívószálsegítségével a kör alakú színes papírokat el kell helyezni a hengereken úgy, hogy csak a szívószálat lehet használni. Aki azonos idő alatt több színes körívet rakott a hengerre az a győztes, vagy aki rövidebb időalatt elhelyezte mind a 10 szalagot. Lehet dobókockával is játszani, amikor a dobott értéknek megfelelő szalag kerül felhelyezésre. Lehetőséget ad a játék a számlálásra, összehasonlításra, következtetéseket levonására, párosításra, a finommotorika, a türelem, a figyelem, a türelem és kitartás fejlesztésére.

Jó szórakozást kívánok a játékokhoz az egész családnak! 😊